Please update your Flash Player to view content.
MagyarRomânăEnglish
632. A TEKERŐPATAKI PLÉBÁNIA IRATAI PDF Print E-mail

1801–2005

2,9 ifm

Tekerőpatakot az 1567-es regesztrum említi először. Egy 1583-as évi feljegyzés szerint Szent István tiszteltére épített fakápolnája volt, amelyet 1626-ban törökök pusztítottak el. Hívei Gyergyószentmiklósra jártak misére a kilyénfalviakkal együtt, ahol 1633-ban karzatot építettek részükre.[1]

Tekerőpatak 1724-ben lett önálló plébánia, és 1732-ig közös papja volt Kilyénfalvával. Temploma 1734-ben készült el a Gáborfi (Gáborffy) család támogatásával. 1801-ben tűzvész pusztította a falut, temploma is leégett a falu egyharmadával együtt. Templomát újjá kellett építeni a régi falak megtartásával.[2] A most is létező, javítás alatt álló templom védőszentje Keresztelő Szent János.

A vaslábi hegyen 1660 körül épül kápolna a Gáborffy család segítségével Szent Sebestyén, Rókus és Rozália tiszteletére, az 1602. évi pestisjárvány emlékére. Ide évente kétszer zarándokolnak ki a tekerőpataki, kilyénfalvi hívek: pünkösd másodnapján és Szent Rozália napja utáni vasárnap, a búcsús szentmisére.[3]

Anyakönyvei 1801-től maradtak meg, melyeknek 19. századi részét államosították.

Levéltárát 2006. december 11-én szállítottuk be a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár Gyergyószentmiklósi Gyűjtőközpontjába. Eddig az időpontig az iratanyagot a plébániaépület irodájában és a folyosóhelyiség irattári szekrényeiben tárolták. A teljes irategyüttest 1973-ban rendezték utoljára, a 19. századi és a 20. század eleji iratokat tematikus csoportokba sorolták, amelyhez jegyzéket is készítettek. Az ilyenképpen sorszámozott ügyiratokhoz piros ceruzával tüntették fel az „iktatószámot”. Ezt az eredeti rendet a proveniencia elvéhez igazodva megtartottuk, a rendezést a visszaosztandókra összpontosítottuk, természetesen követve a már kialakított plébániai állagrendet.

A 19. században sajnos az egyházközséget súlyos tűzkár érte két alkalommal is, amelyekről a korabeli feljegyzések tanúskodnak, valamint az egyházmegyei sematizmusokból is olvashatunk róluk, így levéltári anyaga csak a 19. század második feléből maradt fenn.

Keresztelési-, házassági- és halotti anyakönyvi másodpéldánya 1851-ből és 1853-ból a gyergyói főesperesi levéltár irataiból került elő.

632/a. Anyakönyvek

1801–2005

2 doboz = 0,26 ifm

1. doboz

· Bérmálási anyakönyv 1901–1925

· Bérmálási anyakönyv 20. század első fele

· Bérmálási anyakönyv 1969

· Bérmálási anyakönyv 1932–1939

· Névmutató anyakönyvhöz vagy családösszeíráshoz 1801–1829

2. doboz.

· Szentmise-alapítványok nyilvántartása 1906–1923; keresztelési anyakönyv 1950–1954; halotti anyakönyv 1905–1953; házassági anyakönyv 195–1956

· Keresztelési-, házassági- és halotti anyakönyvi másodpéldány 1851, 1853

· Bérmálási anyakönyv anyakönyvi másodpéldány 2005

632/b. Plébániai iratok

1823–1996

6 doboz = 0,75 ifm

1. doboz. Iktatókönyvek:

a. kötet. 1904–1916

b. kötet. 1937 (146. iktatószámtól)–1944, 1966–1996

c. kötet. 1945–1965

2. doboz. Tematikusan rendezett plébániai iratok:

· misealapítványok 1856–1918

· visitatio canonica 1823, 1829

· leltárak 1861, 1876

· gazdaságügyi iratok 1829–1868

· plébániai ügyiratok 1872–1885

3. doboz. Tematikusan rendezett plébániai iratok:

· gazdaságügyi iratok 1881–1887 (adóslevelek, úrbéri iratok)

· plébániai ügyiratok 1888–1910

4. doboz. Plébániai iktatott iratok 1911–1915, 1917–1919, 1922–1928.

5. doboz. Plébániai iktatott iratok 1931–1932, 1933–1934 (töredékes), 1937–1940, 1943–1968.

6. doboz. Plébániai iktatott iratok 1969–1990, 1991–1996 (töredékes)

632/c. Házasságügyi iratok

1869–1984

4 doboz = 0,5 ifm

1. doboz. 1869–1877, 1881–1885, 1887–1899

2. doboz. 1900–1914, 1916–1920

3. doboz. 1921–1941

4. doboz. 1942–1984

632/d. Iskolai iratok

1886–1888

1 doboz = 0,13 ifm

1. doboz. A tekerőpataki római katolikus iskola pénztárnaplója 1886–1888

632/e. Gazdasági iratok

1877–1991

5 doboz = 0,63 ifm

1. doboz.

· pénztárnapló 1877–1898; megtértek anyakönyve 1902–1959

· pénztári kimutatások alapokról és adósokról 1886–1906

· pénztárnapló 1886–1906; a Rózsafüzér Társulat jegyzőkönyve 1933–20. század közepe

· pénztárnaplók 1906–1921, 1922–1949.

· fakepe nyilvántartása 1913, 1924–1926

2. doboz.

· leltárak 1888, 1896, 1899, 1901, 1938, 1948–1949, 1954, 1966–1967, 1976, 1988

· jövedelemösszeírások 1896, 1926, 1932, 1941

· ingatlanokkal (birtokokkal) kapcsolatos iratok 1886–1972

· földek államosításával kapcsolatos iratok 1952–1965

· szentmise-alapítványokkal kapcsolatos iratok 1906–1941

· a Tinka és Bota telepi kápolna építése és tervrajza 1937

3. doboz.

· adójegyzék 1909

· fizetési kimutatások 1942, 1955–1956, 1968–1991

· nyugták, számlák 1970–1980-as évek

4. doboz.

· pénztárnaplók 1960–1989

· egyházadókimutatások 1971–1985

· a templom felújítási tervrajza és költségvetése 1976

· adományok nyilvántartása 1970

· levéltári leltár 1973

5. doboz. Nyugták, számlák 1970–1980-as évek

632/f. Tematikusan rendezett kötetek

1838–1972

3 doboz = 0,39 ifm

1. doboz. Számadáskönyv 1838–1856; historia domus 1876–1936

2. doboz.

a. kötet. Egyháztanácsgyűlési jegyzőkönyv 1877–1906

b. kötet. Egyháztanácsgyűlési jegyzőkönyv 1906–1918

c. kötet. Egyháztanácsgyűlési jegyzőkönyv 1918–1927

d. kötet. Egyháztanácsgyűlési jegyzőkönyv 1927–1968

3. doboz.

a. kötet. Püspöki és királyi rendeletek protokolluma 1848–1856

b. kötet. Családkönyvhöz névmutató 1897; a Rózsafüzér Társulat jegyzőkönyve 1877

c. kötet. Hirdetőkönyv 1929–1935

d. kötet. Kézbesítőkönyv 1968–1972

632/g. Vegyes iratok

1947–1993

2 doboz = 0,24 ifm

  1. doboz. Prédikációk, elmélkedések, liturgikai rendelkezések 1970–1980-as évek
  2. doboz.
    • Felcser Miklós (1883–1974)[4] személyi hagyatéka 1947–1964 (töredékes)
    • Magyarországi pápalátogatásra utazók nyilvántartása 1991
    • bérmacédulák, halotti igazolások 1949–1993


[1] Veszely Károly: Erdélyi egyháztörténelmi adatok. I. Kolozsvár 1860. 137; Csík-, Gyergyó- és Kászonszék (Szabó T. Attila késziratos jegyzékéből közzéteszi hajdú Mihály, Makay Emese és Slíz Mariann). Budapest 2006. 117.

[2] Sematizmus. 2000. 254.

[3] Uo. 254.

[4] Felcser Miklós (szül. Ozsdolán, 1883. aug. 21.) gimnáziumi tanulmányait Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Gyulafehérváron, teológiai tanulmányait Gyulafehérváron végezte. 1908-ban szentelték pappá. Szolgálati helyei: Szárhegy, Gyergyócsomafalva, Gyergyóremete, Csíkdelne, 1929-től Tekerőpatak. Itt hunyt el 1974. nov. 21-én. (Ferenczi Sándor: i.m. 240.)


 

Menü

Bejelentkezés