Please update your Flash Player to view content.
MagyarRomânăEnglish
Történet PDF Print E-mail
A Kolozsvári Gyűjtőlevéltár

 

Gyűjtőköre: torda-aranyosi és kolozs-dobokai főesperesi kerületek plébániá.

A Kolozsvári Gyűjtőlevéltár létrejöttekor a Szentegyház utca 2. szám alatti bérház egyik első emeleti lakásában kapott helyet. Az értékes gyűjtemény 2017 júniusában költözött végleges helyére, a szomszédos 4. számú épület korszerűen felújított és berendezett földszinti raktárhelyiségeibe. A levéltár gyűjtőköre a kolozs–dobokai és a torda–aranyosi főesperesi kerületek egyházközségeire terjed ki.

A 18. század közepén a két mára összevont főesperesi kerület négy kisebb főesperesi kerületből állt: aranyosi, dobokai, kolozsi és tordai.

A tordai főesperesség 1761-ben három egyházközséget foglalt magába: Tordát, Szászrégent és Görgényt. A kolozsi nyolcat – Kolozsvárt, Kolozst, Szászfenest, Jegenyét, Mócsot, Katonát, Szászerkedet és Györgyfalvát, míg a dobokai ugyanekkor csupán két plébániából tevődött össze (/Magyarszarvas/Kend és Szék). Az aranyosi főesperesi kerületet 1768-ban mindössze négy plébánia alkotta: Bágyon, Felvinc, Harasztos és Várfalva. A kolozsi kerület ugyanebben az évben 18 plébániából állt, amelyek többsége később, a 19. században a belső-szolnoki kerületbe szerveződött át. A tordai főesperesség három egyházközséggel működött (Torda, Torockó és Szászrégen). Az egyházközségek beosztási helyzete 1782-re kissé átalakult. Ekkor a kolozsi, a dobokai és a belső-szolnoki kerületek egyetlen egy főesperességet alkottak. Az aranyosival egyesült tordai kerületben a következő plébániák léteztek: Torda, Felvinc, Harasztos, Sinfalva, Szengyel, Torockó, Várfalva. 1882-ben a torda–aranyosi kerület kilenc plébániából állt: Felvinc, Harasztos, Jára, Mezőszengyel, Sinfalva, Torda, Torockószentgyörgy, Túr és Várfalva. A kolozs–dobokai ugyanebben az időszakban 15 egyházközségből tevődött össze: Bács, Bánfihunyad, Bonchida, Kolozsvár, Györgyfalva, Jegenye, Kajántó, Katona, Szarvaskend, Kide, Kolozs, Kolozsmonostor, Mócs, Oláhfenes és Szászfenes.

A kolozs–dobokai főesperesi kerület egyházközségeiből (Kolozs, Mócs, Katona, Györgyfalva, Jegenye, Szászfenes, Magyarfenes, Kolozsmonostor, Kajántó, Kolozsvár – Szent Péter) 2011 júniusában kerültek beszállításra a történeti iratanyagok. Rendezésük az év júliusában zajlott.
A kolozsvári Szent Mihály plébánia és főesperesi hivatal történeti levéltárát, több más értékes iratállománnyal együtt a főtéri templom kórusa mellett egy toronybeli helyiségben tárolták, egy térben a plébánia régi könyvtárával, valamint a Státus iratanyagával. Ennek elkülönítésére és rendezésére 2003-ban került sor. Ebből a zsúfolt, poros, de száraz mikroklímájú térből, keskeny csigalépcsőn megközelítve, mintegy 30 folyóméternyi levéltári anyagot sikerült átszállítani a Szentegyháza utcai levéltárhelyiségekbe. Ebben a toronyszobában őrizték – a főesperesség és a plébánia 20. század elejével bezáródó történelmi dokumentumai mellett – a kolozsvári aggmenház és iskola iratait, a kolozsmonostori konvent levéltármaradékát, valamint különböző dézsmákkal kapcsolatos iratokat és egyéb értékes papi személyi hagyatékokat. Ez az iratgyűjtemény kitűnik az egyházmegye eddig rendezett mintegy 150 plébániai levéltára közül úgy óriási mennyiségével (70 folyóméter), mint történeti értékével. Említést érdemel az a tény is, hogy a kolozsvári Szent Mihály plébánia levéltára régebbi és gazdagabb oklevélgyűjteménnyel rendelkezik, mint maga az érseki levéltár Gyulafehérváron. A toronybeli levéltárból ugyanis néhány tucatnyi 14–17. századi eredeti oklevél is előkerült, köztük Mohács előtti oklevelekkel, melyek köztudottan kiemelt fontossággal bírnak. Tárolásuk speciális, fémből készült, fiókos tárolószekrény segítségével volt megoldható.

A sérültebb oklevelek közül 35 darab restaurálására 2012 decemberében a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjteményi Kollégiumától sikerült pályázat útján támogatást nyerni, így ezeket 2013-ban restaurálták a már említett gyulafehérvári laboratóriumban.

A Szent Mihály plébánia levéltárának 19. század végi és 20. századi, hasonlóan nagymennyiségű részét a jelenlegi plébánia egyik irodahelyiségében tárolták. Ennek a 40 folyóméter terjedelmű iratanyagnak az ügyviteli részei szintén a gyűjtőlevéltár raktáraiba kerültek.

A Kolozsvári Gyűjtőlevéltárban a főesperességi levéltár mellett jelenleg 15 plébánia (Egeres, Györgyfalva, Jegenye, Kajántó, Katona, Kisbács, Kolozs, Kolozsmonostor, Kolozsvár – Szent Mihály, Kolozsvár – Szent Péter, Magyarfenes, Mócs, Nagysármás, Alsójára és Sinfalva) és 5 filia (Gyalu, Hidalmás, Szamosfalva, Szentmihályfalva és Várfalva) iratanyaga található hozzáférhető állapotban. Az itt kialakított, kiemelkedő értékű oklevéltár 149 darab, 1341–1892 között kiállított eredeti oklevélből és oklevélmásolatból tevődik össze. A gyűjtemény 42 darab Mohács előtti oklevelet is tartalmaz, melyből 16 eredeti példány.

A Kolozsvári Gyűjtőlevéltárban található rendezett és már kutatható levéltári anyag mennyisége 76,61 ifm. Ugyanide került elhelyezésre 2018 augusztusában a kolozsvári Szent Mihály plébánia 100 folyóméter terjedelmű régi könyvállománya, amelynek feldolgozása egy következő munkafázist képez. Az értékes gyűjteményt addig a főtéri templom kórusa melletti levéltár- és könyvtárhelyiségében tárolták.

A Kolozsvári Gyűjtőlevéltár további feladata a torda–aranyosi főesperesi kerület plébániai levéltárainak összegyűjtése.

 

Menü

Bejelentkezés