Please update your Flash Player to view content.
MagyarRomânăEnglish
VI. SZEMÉLYI HAGYATÉKOK PDF Nyomtatás E-mail
10,99 ifm

A hatodik fondcsoportban a különböző egyházi személyek hagyatékát helyeztük el. Különböző anyagokból a rendezés során egyre több kisebb-nagyobb hagyaték került elő. Közöttük Erdély történetében kiemelkedő szerepet játszó személyek is vannak, csakúgy, mint kevésbé fontosak. A rendezés során a 0,05 ifm-nél nagyobb iratanyagokat még önálló fondokban helyeztük el, az ennél kisebb töredék iratokból egy közös, gyűjteményes jellegű fondot alakítottunk ki.


VI. 1. Beke Antal (1838-1913)
13 doboz = 1,56 ifm

Beke Antal (Barót, 1838. jan. 19. – Gyulafehérvár, 1913. máj. 9.) történetíró és kanonok, teológiai valamint bölcseleti tanulmányait a bécsi Pazmaneumban végezte, 1860-ban szentelték pappá. Brassóban segédlelkész, ezután a gyulafehérvári papnevelő felügyelője, illetve kormányzója, egyházjog és történelem tanára, a Batthyány-könyvtár őre. 1872. máj. 1-től az erdélyi székesegyházi káptalan kanonokja. 1867-től Fogarasy Mihály püspöknek több évig titkára, az erdélyi püspöki szentszék jegyzője és ülnöke. 1883-tól a III. oszt. vaskorona-rend lovagja.  Történelmi értekezéseket és egyéb közleményeket írt katolikus lapokba és folyóiratokba.
Megjelent munkái: Rákóczy György és a porta, Budapest, 1888; Az erdélyi káptalan levéltára Gyulafehérvárt, I-III, Budapest, 1896; A kolozsmonostori konvent levéltára, Budapest, 1897.

VI. 1/a. Levelezés (1838-1913)
1 doboz = 0,12 ifm

1.    doboz. Elaboratum 1899. Levelezések 1902.

VI. 1/b. Kéziratok, kutatási cédulák (1838-1913)
12 doboz = 1,44 ifm

1. doboz. Kéziratok: Batthyaneum iratai, erdélyi vonatkozású oklevelek, erdélyi helytörténeti szócikkek, kanonokéletrajzok.
2.    doboz. Kézirat: Kolozsmonostori konvent levéltára. Gyulafehérvári káptalan jövedelmei.
3.    doboz. Kézirat: Erdélyi káptalan levéltára. 1-3 kötet.
4.    doboz. Cédulaanyag: Adatok az erdélyi egyházmegye történetéhez.
5.    doboz. Cédulaanyag: Káptalani levéltár tárgy- és névmutatója A-B.
6.    doboz. Cédulaanyag: Káptalani levéltár tárgy- és névmutatója B.
7.    doboz. Cédulaanyag: Káptalani levéltár tárgy- és névmutatója C-F.
8.    doboz. Cédulaanyag: Káptalani levéltár tárgy- és névmutatója G-J.
9.    doboz. Cédulaanyag: Káptalani levéltár tárgy- és névmutatója K-M.
10.    doboz. Cédulaanyag: Káptalani levéltár tárgy- és névmutatója N-R.
11.    doboz. Cédulaanyag: Káptalani levéltár tárgy- és névmutatója S-Sz.
12.    doboz. Cédulaanyag: Káptalani levéltár tárgy- és névmutatója T-Z., A-Z.

VI. 2. Kászonyi Alajos (1875-1946)
2 doboz = 0,24 ifm

Kászonyi Alajos (Csatószeg, 1875. febr. 15. – Gyulafehérvár, 1946. máj. 22.) teológiai tanár, plébános. Teológiai tanulmányait Bécsben, a Pazmaneumban végezte, 1899-ben szentelték pappá. 1908-1921 között Karcfalván plébános, majd 1921-től teológiai tanár, rektor, pápai prelátus, gyulafehérvári plébános.

VI. 2/a. Személyi iratok (1875-1946)
1 doboz = 0,12 ifm

1.    doboz. Személyi adatok.
Hivatalos levelezés.
Végrendelet, hagyatéki ügyek.

VI. 2/b. Prédikációk kéziratai (1875-1946)
1 doboz = 0,12 ifm

1.    doboz. Prédikációk, szent beszédek.

VI. 3. Buday János (1867-1944)
1 doboz = 0,12 ifm

Buday János (Balánbánya, 1867. márc. 12. – Gyulafehérvár, 1944. jún. 17.) plébános, kanonok. 1891-ben szentelték pappá. Előbb Lupényben, majd 1913-tól Petrozsényben plébános és hunyadi főesperes, később gyulafehérvári székesegyházi kanonok.
Munkája: A hunyadi főesperesség rövid története. Budapest. 1912.

1.    doboz. Bizonyítványok 1880-1929.
Magán levelezés 1924-1943.
Kézirat.
Plébániai adattár.
Hivatalos levelezés 1880-1941.
Hagyatéki ügyek.
Vegyes iratok.

VI. 4. Boros József (1883-1972)
2 doboz = 0,24 ifm

Boros József (Arad, 1883. okt. 10. – Gyulafehérvár, 1972. jan.19.) nagyprépost. 1905-ben szentelték pappá. Mint püspöki titkár, levéltáros, irodaigazgató, kanonok, majd nagyprépost mindig Gyulafehérváron élt.  A székesegyházról írt tanulmánya kéziratban maradt fenn.

1.    doboz. Személyi iratok.
Gazdasági iratok.
Az erdélyi egyházmegyére vonatkozó történeti adatok (1964).
Gyulafehérvári püspöki palota története.
Vegyes iratok.
2.    doboz. Cédulaanyag káptalani levéltár iratairól.

VI. 5. Mailáth Gusztáv Károly (1864-1940)
7 doboz = 0,88 ifm

Mailáth Gusztáv Károly, gróf (Bakóca, 1864. szept. 24. – Budapest, 1940. márc. 18.) erdélyi r. k. püspök, Mailáth György (1818 – 1883) országbíró fia. A gyilkosság áldozatává lett atyja halála után két évvel, 1885-ben fivérével együtt grófi rangot nyert. Strassburgban államjogot, majd Budapesten és Bécsben teológiát tanult. Később az esztergomi papnevelőben felügyelő és Komáromban helyettes plébános. 1897-ben erdélyi püspökké nevezték ki. Sokat tett iskolák, kulturális intézmények alapítása és fejlesztése érdekében. 1935. novemberétől egészségi okokból visszavonult püspöki hivatalától, a budapesti Vöröskereszt Szanatóriumban kezelték, élete hátra levő részét itt töltötte. Előbb a Regnum Marianum kápolnájában, majd lerombolása után 1951-ben, titokban az Egyetemi templom kriptájába temették el.

VI. 5/a. Levelezés
1 doboz

1.    doboz. Levelezés 1921-1935.

VI. 5/b.  Gazdasági iratok
4 doboz

1.    doboz. Nyugták, számlák, vények, összesítések, elismervények, gazdasági levelezés.
2.    doboz. Vények, levelezés, nyugták.
3.    doboz. Számlák, levelezés, vények, nyugták.
4.    doboz. Számlák, gazdasági levelezés, szentmise-felajánlások.

VI. 5/c-d. Vegyes iratok
2 doboz

1.    doboz. Kérvények, jubileumi iratok (beszédek, levelezés, cikkek, prédikációk).
2. doboz. Pecsétek, gyászjelentés, bírálat, katalógus, levelezés a püspök édesanyjával (1901-1902), fényképek.

VI. 6. Kolozsi Antal (1821-1886)
1 doboz = 0,13 ifm

Kolozsi /Kolosy/ Antal (Mezőkövesd, 1821. febr. 12. – Gyulafehérvár, 1886. márc. 12.), kanonok. Budapesten végezte a teológiát, innen 1846-ban Kolozsvárra került káplánnak. Majd Nagyszebenben tanár, 1849-ben vízaknai plébános, 1851-től teológiai tanár Gyulafehérvárt, 1853-tól gimnáziumi tanár, 1854-től püspöki titkár, irodaigazgató és pápai titkos kamarás. 1883-tól gyulafehérvári plébános és székesegyházi kanonok.
Az egyházmegye valamennyi községeinek történetét megírta latinul és közzétette a Schematismus Transsylvaniensis 1882. évfolyamában.

1.    doboz. Elmaradt és feldolgozatlan iratok.
Püspöki levéltárból kijegyzetelt iratok.
Erdély egyháztörténetére vonatkozó adatok.


VI. 7. Vorbuchner Adolf (1889-1938)
1 doboz = 0,13 ifm

Vorbuchner Adolf (Arad, 1890. márc. 23. – Bécs, 1938. szept. 10.) erdélyi püspök. A teológiát Innsbruckban végezte. 1914-ben szentelték pappá. 1914-1918 között tábori lelkész, majd 1918-1928 között Brassóban káplán és tanár. Nagyszebenben apát-plébános. 1936. jún. 7.-én szentelték püspökké. A gyulafehérvári székesegyház kriptájába temették el.

1.    doboz. Vegyes személyi iratok. (Levelezése 1911-1929, Képeslapok 1911-1927, Mária Kongregációs tagsági felvételi oklevele – Gyulafehérvár, 1906. március 25. Normal 0 21 false false false EN-US X-NONE X-NONE /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0mm 5.4pt 0mm 5.4pt; mso-para-margin-top:0mm; mso-para-margin-right:0mm; mso-para-margin-bottom:10.0pt; mso-para-margin-left:0mm; line-height:115%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri","sans-serif"; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-ansi-language:EN-US; mso-fareast-language:EN-US;} )

VI. 8. Váradi Gyula (1862- ?)
12 doboz = 1,51 ifm

Váradi Gyula (1862. aug. 24.-) plébános. Plébános Mikóújfaluban (1910-től), Mezősámsondon (1913-18) és Varságon (1918-20).

VI. 8/a. Levelezés (1862-)
3 doboz = 0,26 ifm

1.    doboz. Magánlevelek.
2. doboz. Vegyes levelek, képeslapok, névjegykártyák.
3. doboz. Vegyes levelek.

VI. 8/b. Prédikációk (1862-)
1 doboz = 0,12 ifm

1.    doboz. Szentbeszédek, gyászjelentések, könyvek.

VI. 8/c. Hivatalos iratok (1862-)
1 doboz = 0,12 ifm

1. doboz. Hivatalos iratok, jegyzőkönyvek.

VI. 8/d. Gazdasági iratok (1862-)
1 doboz = 0,12 ifm

1. doboz. Gazdasági iratok, utalványok.

VI. 8/e. Kéziratok (1862-)
2 doboz = 0,24 ifm

1. doboz. Kézirat
2. doboz. Két kézirat, fényképnegatívok

VI. 8/f. Fényképek (1862-)
3 doboz = 0,39 ifm

1.    doboz. Üvegnegatívok.
2.    doboz. Üvegnegatívok.
3.    doboz. Üvegnegatívok.

VI. 8/g. Újságcikkek. (1862-)
1 doboz = 0,12 ifm

1.    doboz. Újságcikk gyűjtemény.

VI. 9. Lönhart Ferenc (1819-1897)
2 doboz = 0,26 ifm

Lönhart Ferenc (Nagyág, 1819. okt. 3. – Gyulafehérvár, 1897. jún. 8.): erdélyi püspök, író. Kolozsvárt, Gyulafehérvárt és Bécsben tanult. 1844-ben pappá szentelték, ettől kezdve a gyulafehérvári püspöki irodában dolgozott. 1854-től irodaigazgató, 1858-ban kanonok, 1864-ben kolozsvári plébános és egyházi tanfelügyelő, 1874-ben nagyprépost, 1878-ban c. püspök, 1882-től erdélyi r. k. püspök. Sokat tett Erdély közművelődési és közoktatási állapotainak javításáért. Támogatásával kezdték el a püspöki székesegyház restaurálását. Sírja Piskitelepen (Hunyad megye) a templomudvar sírkápolnájában található.

VI. 9/a. Levelezés (1819-1897)
1 doboz = 0,13 ifm

1.    doboz.. Levelezés 1861-1886.

VI. 9/b. Prédikációk kéziratai (1819-1897)
1 doboz = 0,13 ifm

1.    doboz. Prédikációk 1838-1886.
Kézirat.
Vázlatok.


VI. 10. Gyárfás Miklós (1784-1853)
2 doboz = 0,26 ifm

Gyárfás Miklós (Lécfalva, 1784. okt. 28. – Gyulafehérvár, 1853. júl. 8.) kanonok. 1808-ban szentelték pappá. Brassóban káplán, majd Nyújtódon és később Kézdiszentléleken plébános. 1835-től gyulafehérvári plébános és kanonok.

VI. 10/a. Személyi iratok (1784-1853)
1 doboz = 0,13 ifm

1.    doboz. Hagyatéki ügye 1853-1885.
Hivatalos levelezések 1827-1883.

VI. 10/b. Gazdasági iratok (1784-1853)
1 doboz = 0,13 ifm

1. doboz. Gazdasági jellegű iratok (számlák, nyugták) 1802, 1827, 1838-1885.


VI. 11. György Lajos (1881-1869)
13 doboz = 1,58 ifm

György Lajos (Marosvásárhely, 1890. ápr. 3. – Kolozsvár, 1952. dec. 31.): irodalomtörténész, az MTA tagja. A kolozsvári egyetemen tanári, majd doktori oklevelet szerzett. Egy ideig tanár Mezőkövesden. 1916-tól a kolozsvári Marianum iskola tanára, később igazgatója. Az 1920-as években – mint az erdélyi szellemi élet egyik vezető alakja – kizárólag írói munkássággal foglalkozott. 1928-tól a kolozsvári magyar Tanárképző Intézet tanulmányi igazgatója. 1945 után a kolozsvári Bolyai Egyetemen a magyar irodalom tanára. A Pásztortűz, az Erdélyi Magyar Szemle, az Erdélyi Iskola szerkesztője. Pozitivista jellegű, széles körű anyagismeretre épülő munkásságából különösen tárgytörténeti vonatkozású, illetve a magyar anekdota történetével foglalkozó tanulmányai emelkednek ki. 
Főbb művei: Magyar elemek a világirodalomban. Kolozsvár. 1924; Az erdélyi magyar irodalom bibliográfiája 1919–23. Kolozsvár. 1925; Az erdélyi magyarság szellemi élete. Budapest. 1926; A francia hellénizmus hullámai az erdélyi magyar szellemi életben. Kolozsvár. 1930; A magyar anekdota története és egyetemes kapcsolatai. Budapest. 1934; Világjáró anekdoták. Budapest. 1938); A magyar regény előzményei. Budapest. 1941; A magyar és az orosz irodalom kapcsolatai. Kolozsvár. 1946.
A b. állagban található kéziratai külön darabszintű jegyzék használatával kutathatók.

VI. 11/a. Személyi iratok (1881-1869)
1 doboz = 0,13 ifm

1.    doboz. Személyi iratok.
Nyugták, elszámolások.

VI. 11/b. Kéziratok (1881-1869)
7 doboz = 0,91 ifm

1. doboz. Mártonfi József püspökre vonatkozó iratok. 7.
2.    doboz. Kéziratok, cikkek. 8.
3.    doboz. Kéziratok, cikkek. 9-17.
4.    doboz. Kéziratok, cikkek. 18-26.
5.    doboz. Kéziratok, cikkek. 27-34.
6.    doboz. Kéziratok, cikkek. 35-38.
7.    doboz. Kéziratok, cikkek. 39-42. Jegyzetek.

VI. 11/c.  Jegyzetek (1881-1869)
1 doboz = 0,13 ifm

1.    doboz. Irodalmi jegyzetek.

VI. 11/d. Előadások (1881-1869)
1 doboz = 0,13 ifm

1.    doboz. Székfoglalók, előadások.

VI. 11/e. Kutatási cédulák (1881-1869)
2 doboz = 0,26 ifm

1.    doboz. Cédulaanyag.
2.    doboz. Cédulaanyag.

VI. 11/f. Fényképek (1881-1869)
1 doboz = 0,13 ifm
1. doboz. Fotók, vegyes.

VI. 12. Fogarassy Mihály (1800-1882)
1 doboz = 0,13 ifm

Fogarasy Mihály (Gyergyószentmiklós, 1800. szept. 17. – Gyulafehérvár, 1882. márc. 23.): erdélyi r. k. püspök. 1817-ben a gyulafehérvári papnevelő intézet tanulója. 1819-ben Bécsben, a Pazmanaeumban végezte tanulmányait. Visszatérve Erdélybe 1823-ban pappá szentelték s a nagyszebeni gimn. tanárává nevezték ki. 1833-ban gyulafehérvári, 1838-ban nagyváradi kanonok lett. 1842-ben ő készítette el a Szent István Társulat tervezetét, és 1853-ig ő volt a Társulat ig.-ja. 1843-ban apáti, 1846-ban püspöki címet kapott. 1848 okt.-ében a magyar püspöki kar megbízásából az udvarnál járt Olmützben. 1864-ben lett erdélyi püspök. Szerepe volt a kat. iskolaügy fejlesztésében.
Főbb művei: Az erdélyi püspökről polgári tekintetben. Bécs. 1837; Emlékirat az 1847–48 országgyűlés alatt Pozsonyban tartott püspöki tanácskozásokról.  Pest. 1848.

1.    doboz. Személyes iratai 1850-1870.
Hagyatéki ügye 1882.
Levelezés.
Jegyzőkönyvek.
Nyugták, számlák, gazdasági iratok.
Életrajza (szerző: Éltes Károly?).


VI. 13. Csűrös család levelezése (1738-1780, 1824)
1 doboz = 0,06 ifm

1. doboz. Gazdasági iratok, családtörténet, oklevelek, levelek.



VI. 14. Ferenczi András (1797)
1 doboz = 0,05 ifm

Ferenczi András (-, 17..-1818. január 3.) plébános Jegenyén (1779-től), Kolozsváron (1788-tól), Abrudbányán (1794-től), majd Tordán (1816-tól) főesperes plébános. Továbbá Gyulafehérváron a teológia tanára, spirituális.

1.    doboz. Levelek.
Hagyatéki ügy.
Elismervények.

VI. 15. Jakab Antal (1909-1993)
1 doboz = 0,12 ifm

Jakab Antal (Kilyénfalva, 1909. március 13. – Gyulafehérvár, 1993. május 5.) erdélyi katolikus püspök. Teológiai tanulmányait Gyulafehérváron végezte, 1934-ben szentelték pappá, majd Rómában tanult tovább. 1946-1951 között teológiai tanár volt és vicerektor. 1951. március 10.-augusztus 24. között Márton Áron püspök ordinarius substitutusa, 1951. augusztusában börtönfogságra ítélték, 1964-ben szabadult. Több szolgálati hely után 1971. december 23.-tól segédpüspöki kinevezést kapott utódlási joggal. Mint püspök 1990. március 14.-ig tevékenykedett.

1.    doboz. Személyi iratok 1945-1990.
Vegyes levelezés 1983.
Gyászjelentések 1982-1984.
Körlevelek, nyomtatványok 1920-1984.
Fényképek (1980, 1983)

VI. 16. Cserei Elek és Berzencei Karolina levelezése (1800-1807)
1 doboz = 0,12 ifm

1. doboz. Személyes levelek. 1800-1807

VI. 17. Léstyán Ferenc (1913-2008)
31 doboz = 3,72 ifm

Léstyán Ferenc (Csíkszentkirály, 1913. február 12.- ) nyugalmazott vikárius. Tanulmányait a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán végezte. Lelkipásztori állomáshelyei: Gyergyóremete, Sepsiszentgyörgy, Torda, Gyulafehérvár, Kolozsvár, Ditró, Csíkkarcfalva, Désakna. 1954-ben egy éves börtönbüntetésre ítélték Nagyszebenben.  Kiszabadulása után plébános (1955-től), majd főesperes (1968-tól) Marosvásárhelyen.   1992-1997 érseki helynök, majd nyugalmazott helynökként Gyulafehérváron tevékenykedik 2006 februárjáig. Jelenleg a székelyudvarhelyi Pastor Bonus Papi Otthonban él. Fontosabb művei: Megszentelt kövek, Hitünk igazságai ötperces tételekben, Erdélyi Szibéria, Hitvallásos iskolák. Személyi hagyatékának állagai egyenkénti áttekintéssel kutathatók. Fényképgyűjteményének egyházi vonatkozású felvételei saját kérésére a levéltár fényképtárában kerültek megőrzésre.

VI. 17/a. Személyi iratok (1934-1936)
1 doboz = 0,12  ifm

1.    doboz. Naplók 1934-1936.
Gyászjelentések

VI. 17/b. Levelezés (1940-2005)
1 doboz = 0,12  ifm
1.    doboz. Levelezés 1940-2005.

VI. 17/c Kéziratok
11 doboz = 1,32  ifm

1.    doboz. Kéziratok. Megszentelt Kövek I.
2.    doboz. Kéziratok. Megszentelt Kövek II.
3.    doboz. Kéziratok. Megszentelt Kövek (korrektúra példány I.)
4.    doboz. Kéziratok. Megszentelt Kövek (korrektúra példány II.)
5.    doboz. Kéziratok. Megszentelt Kövek (korrektúra példány III.)
6.    doboz. Kéziratok. Megszentelt Kövek (jegyzékek és feljegyzések)
7.    doboz. Kéziratok. Megszentelt Kövek
8.    doboz. Kéziratok. Cornelius: A Lapide, Katolikus iskolák összeírása
9.    doboz. Kéziratok. Hitünk igazságai 5 perces tételekben
10.    doboz. Kéziratok. Holtomiglan-Holtodiglan, Oltári szentség,
Hitvallásos iskolák, kézirattöredék
11.     doboz. Kéziratok. Erdélyi Szibéria

VI. 17/d Kutatási cédulák
5 doboz = 0,6 ifm


1.    doboz. Cédulaanyag. Megszentelt Kövek I.
2.    doboz. Cédulaanyag. Megszentelt Kövek II.
3.    doboz. Cédulaanyag. Márton Áron
4.    doboz. Cédulaanyag. Márton Áron
5.    doboz. Cédulaanyag. Katolikus iskolák a két világháború között

VI. 17/e Prédikációk kéziratai
2 doboz = 0,24 ifm
1.    doboz. Beszédek és prédikációk.
2.    doboz. Beszédek és prédikációk.

VI. 17/f  Jegyzetek
4 doboz = 0,48  ifm
1.    doboz. Jegyzetek.
2.    doboz. Jegyzetek.
3.    doboz. Jegyzetek. Marosvásárhelyi Domus Historia-hoz, Mórik család, Gyulafehérvári székesegyház
4.    doboz. Jegyzetek.

VI. 17/g Újságcikkek
1 doboz = 0,12 ifm
1.    doboz. Cikkgyűjtemény.

VI. 17/h Térképgyűjtemény
1 doboz = 0,12 ifm
1.    doboz. Térképek.

VI. 17/i Gyűjtemények
5 doboz = 0,6 ifm
1.    doboz. Képeslapok.
2.    doboz. Képeslapok.
3.    doboz. Fényképek.
4.    doboz. Szentképek, névjegyek.
5.    doboz. Tárgyi emlékek.

VI. 18. Kelemen Didák (1728-1796)
1 doboz = 0,03 ifm

Kelemen Didák (Baksafalva, 1683. augusztus-1744. április 28.) minorita tartományfőnök. 1708-ban szentelték pappá, doktorátusát teológiából szerezte. A magyarországi minoriták tartományfőnökévé 1717-ben választották, a nyirbátori rendházat 1720-ban alapította, továbbá több templom és iskola építését rendelte el. Boldoggá avatása ügyében eljárás indult 1774-ben. Beszédei Búzafejek c. (Kassa, 1729.) jelentek meg.

1. doboz  Boldoggá avatására vonatkozó iratok (1724-1796).

VI. 19. Batthyányi Ignác (1741-1798)
1 doboz = 0,13 ifm

Batthyány Ignác, németújvári, gr. (Németújvár, 1741. jún. 30.-Kolozsvár, 1798. nov. 17.) megyéspüspök. A gimnáziumot Budán, Pesten és Nagyszombatban végezte. Filozófiát hallgatott Grácban, majd teológiai tanulmányai 1 évét Nagyszombatban teljesítette. 1763. –tól Coll. Germ. Hung. növendéke; egri kanonok (1767-80), nagyprépost (1773-tól), erdélyi megyéspüspök (1780-tól). A Batthyáneum és a gyulafehérvári csillagászati torony alapítója. – Főbb művei: Norma vitae cleri. Eger, 1780. (Beuvelet alapján) - Edictum episcopale circa regulationem cleri. Szeben, 1781. - Leges ecclesiasticae regni Hungariae. 1. köt. Károlyfehérvár, 1785., 2-3. köt. Kolozsvár, 1827. - Acta et scripta S. Gerardi episcopi Csanadiensis hactenus inedita cum serie episcoporum Csanadiensium. Károlyfehérvár, 1790. - Praerogativa episcoporum Transilv. in excelso regio gubernio. H.n., 1791.

1.    doboz. Levelei 1780-1799.
Hozzá írt óda 1780 körül.
Vizitációk alkalmával mondott beszédei 1781-1787.

VI. 20. Kovács Miklós (1827-1852)
1 doboz = 0,04 ifm

Kovács Miklós (Tusnád, 1769. jan. 26.-Kolozsvár, 1852. okt. 15.) megyéspüspök. Kolozsváron jogot végzett, majd váradi egyházmegyés kispap. Nagyváradon teológiát tanult, 1794-ben szentelték pappá. Plébános 1798-tól Peceszöllősön, majd a váradi szeminárium tanára. Kanonok (1814-1827), továbbá a szeminárium rektora, majd gáborjáni prépost, Bihar vármegye táblabírája. Erdélyi megyéspüspök 1828-tól. A szabadságharc idején megsemmisült templomok újjáépítésére jelentős összegeket adományozott. Az erdélyi főkormányszék tanácsosa, a katolikus iskolák és intézetek főigazgatója volt. 

1. doboz Vegyes személyi iratok (1804-1824), iratanyagából 14 oklevél kiemelve,
s a Levéltár Oklevéltárában elhelyezve.

VI. 21. Haynald Lajos (1852-1863)
1 doboz = 0,04 ifm


Haynald Lajos (Szécsény, Nógrád vm., 1816. okt. 3.-Kalocsa, 1891. júl. 4.): érsek, bíboros.  Vácott, Pesten és Esztergomban végezett gimnáziumi tanulmányokat, majd 1831-től filozófiát hallgat Nagyszombatban, 1833-tól a bécsi Pázmáneumban tanul. Esztergomi egyházmegyés pappá szentelik 1838-ban. Tanulmányait az Augustineumban folytatta, 1841-ben teológiai doktorátust szerzett. 1846-tól Kopácsi József prímás titkára, 1848 elejétől már irodaigazgató. 1849. júniusi lemondatása után Szécsénybe vonult vissza. A szabadságharc leverése után Pozsonyban püspökké szentelték, 1852-től erdélyi megyéspüspök, 1853-tól egri olvasókanonok, 1861-től az erdélyi kir. kormányszék tanácsosa, támogatja az uniót Erdéllyel. 1863-ban lemondatták az erdélyi püspökségről politikai okok miatt. Karthagói címzetes érsekké nyilvánítja IX. Pius 1864-ben, majd a rendkívüli ügyek kongregációjában tevékenykedik Rómában, kalocsai érsekként tért vissza Magyarországra 1867-ben. Rendezte a papi nyugdíjügyet, tanítóképzőt építetett, továbbá árvaházakat alapított Kalocsán, Bácsban, Zomborban, illetve jelentős adományt tett a Nemzeti Múzeumnak.  1868-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1879-től bíboros.
Főbb művei: Felsőházi beszédek az erdélyi únió tárgyában. Pest, 1861. - A szentírási mézgák és gyanták termőnövényei. Bp., 1880. - Castania Vesca. Kalocsa, 1881. - Litterae autheticae exhibentes origines scholarum Hungariae. 1-3. köt. Uo., 1882.

1. doboz. Levelezés 1852-1863.

VI. 22. Márton Áron (1896-1980)
4 doboz = 0,48 ifm
Márton Áron (Csíkszentdomonkos, 1896. aug. 28.-Gyulafehérvár, 1980. szept. 29.): megyéspüspök. Gimnáziumi tanulmányait Csíksomlyón, Csíkszeredán, illetve a gyulafehérvári Mailáth G. Károly Főgimnáziumban végezte. 1915-ben behívták katonának, hadnagyként szerelt le. A háború után Brassóban tisztviselő, majd 1920-tól gyulafehérvári szeminarista, 1924-ben szentelik pappá.  Káplán Ditrón, (1925-től) Gyergyószentmiklóson. Hittanár gyergyószentmiklósi (1926-tól), majd a marosvásárhelyi főgimnáziumban (1928-tól). A nagyszebeni Teréz Árvaház tanulmányi felügyelője (1929-tól), majd gyulafehérvári udvari káplán Majláth Gusztáv püspök mellett, illetve levéltáros (1930-tól), 1932-től püspöki titkár, továbbá kolozsvári egyetemi szónok és lelkész. Az iskolán kívüli népművelés megszervezője. 1938-tól a kolozsvári Szent Mihály templom plébánosa. 1938-tól gyulafehérvári püspök, továbbá Erdélyi Katolikus Akadémia tagja. A II. bécsi döntés által kettészelt egyházmegyéjében maradt. Elítélte a szabadság korlátozását s a zsidók elleni intézkedéseket, továbbá részt vállalt Magyarország háborúból való kiugrásának előkészítésében. 1949-ben Gyulafehérvár és Tövis között letartóztatták. A bukaresti katonai bíróság 1951-ben életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte. 1955-ben a román Nagy Nemzetgyűlés Prezídiuma felfüggesztette büntetését, ezt követően visszatér Gyulafehérvárra. A papi békemozgalomról megfogalmazta, hogy nem vesz részt benne, és példája követésére szólított fel, hatására a mozgalom összeomlott. Az eltávolított papok és főesperesek visszahelyezését szorgalmazta, illetve kompromittálódott egyházi személyek eltávolítását. 1957-1967 között háziőrizetben volt, az egyházmegye kormányázását a püspöki rezidenciájából látta el. A betöltetlen szatmári, nagyváradi és temesvári egyházmegye irányítását is ellátta. 
Irod: Márton Áron emlékkönyvv. születésének 100. évfordulóján. Szerk. Marton József. Kolozsvár, 1999.

1.    doboz. Üdvözletek. 1974.
2.    doboz. Levelek, ünnepi köszöntők. 1971, 1976.
3.    doboz. Fényképek, üdvözletek.
4.    doboz. Leltár. 1945. Körlevelei. 1944-1945, 1970-1978.
5.    doboz. Dr. Fükk László előadása a kispapoknak (20. század közepe)
Zernyesti templom és plébánia felszentelése 1967
Album ? templomról
Besztercei bérmálásról album 1969
Márton Áron emlékkönyv kéziratához iratok (1978-1996)


VI. 23. Erőss Lajos (1919-2004)
3 doboz = 0,37 ifm
Erőss Lajos (Csíkborzsova, 1919. okt. 10.-2004 dec. 30. Gyulafehérvár) nagyprépost.  Tanulmányait 1938-tól a gyulafehérvári, majd 1940-től a kolozsvári Hittudományi Főiskolán végezte. 1943-ban Márton Áron szentelte pappá. Káplánként működik (1943-45) Nagykászonban, Csíkszentgyörgyön, majd 1945-től Brassóban. Szórványlelkész Bodzafordulótól Feketehalomig, később kolozsvári belvárosi segédlelkész (1948-tól). Kétévi kényszermunkára ítélték 1951-ben az állami békepapi mozgalom elleni szervezkedés vádjával. Kiszabadulása után (1953-tól) ismét segédlelkész Kolozsváron, továbbá a titkos egyházkormányzat képviselője. Torockószentgyörgyön kényszerlakhelyes (1954-től), továbbá titkos lelkigyakorlatot szervez. 1954-től a Securitate foglya Kolozsváron. 1956-ban hat évre elítélték titkos iratok terjesztésének és titkos papokhoz való tartozás vádjával, majd Baraganon kényszerlakhelyes (1960-tól). Szabadulását követően plébános lett Csíktaplocán (1965-től), püspöki irodaigazgató 1972-1985 között Gyulafehérváron.
1.    doboz. Személyi iratok 1919-2004: születési igazolásmásolat, érettségi bizonyítvány, diplomák, kinevezések, munkakönyv, határozatok, ítéletek, útlevél, nyugdíjazási iratok, magyar igazolvány, gyászjelentés. Orvosi iratok, betegségével kapcsolatos akták 1990-2003. Kinevezések, kitüntetések 1970-1994. Levelezések 1954-2004. Képeslapok, nyugták.
2.    doboz. Újságcikkek, lapszemlék.
Prédikációk, elmélkedések.
Schuller Mária riportja Erőss Lajosról.
Kéziratok:
Erőss Lajos: A hűséges tanú Áron püspök, Gyulafehérvár 1995.
Erőss Lajos: Gyulafehérvári főegyházmegyei zsinat, 2000.
Zólyomi Gergely Valéria, dr.: Adatok a csíki egészségügy és   
kórház történetéhez, 1969.
Emil Puni: Un compendiu al istoriei creştinismului din România,
Deva, 1977.
Az erdélyi püspökségre és plébániáira vonatkozó adatok.
Vécsey Gyula: Jelképek és fogadalmi oszlopok, Csíkszereda, 1976.
Vécsey Gyula: Élő valóság és szájhagyomány, Csíkszereda, 1976.
Vécsey Gyula: Temetkezési emlékek, I-II, Csíkszereda, 1976.
Vécsey Gyula: A csíkrákosi templom tornyának jelképei és az asztrológia, Csíkszereda, 1976.
Jakab László: Adatok meghurcolt egyházi személyekről, Gyulafehérvár, 1997.
3.    doboz. Kéziratok:
Az erdélyi egyházmegye áttekintő története, I-II.
Imák Jézus szentséges szívéhez.
Erdélyi temetési szertartáskönyv.
Elmélkedések, prédikációk.
Újszövetségi szentírás-magyarázat.


VI. 24. Bánffy Terézia levelezése (1814-1818)
1 doboz = 0,02 ifm

1. doboz Szentszéki iratokból kiemelt magánlevelezése, mely egyenkénti átnézéssel kutatható.

VI. 25. Szirmai Béla hagyatéka (1924- )
1 doboz = 0,12 ifm

Szirmai Béla (Kapnikbánya 1924. jan. 6 -). 1950-ben szentelték pappá. Káplán Csíkszentmártonban (1950-51), Szászrégenben (1951-66), majd 1966-79 között plébános, 1979-83 már Türbalázsfalván. Gyulafehérváron püspöki titkárhelyettes (1992-93), 1993-tól tiszteletbeli kanonok.   

1. doboz. Vasvári Aladár és Salati Ferenc életrajza és iratai.


VI. 26. Jellman Gyula (1886-1961)
1 doboz = 0,06 ifm

Jellmann Gyula (Kudsir, 1886. július 15.- Kudsir, 1961.október 31.) kanonok, a Batthyaneum igazgatója. Tanulmányait a bécsi egyetem teológiai fakultásán végezte, 1908-ban szentelték pappá. 1913-tól Kudzsiron plébános, 1929-től az Egyházmegyei Alapítványi Hivatal igazgatója.

1.    doboz.  Jellmann Gyula személyi iratai. (Batthyaneumra vonatkozó feljegyzései)


VI. 27. Boga Alajos (1886-1954)
1 doboz = 0,06 ifm

Boga Alajos (Csíkkozmás, 1886. febr. 18.-Máramarossziget, 1954. szept. 14.) kanonok. Teológiai tanulmányait a bécsi Pázmáneumban végezte. 1910-ben szentelték pappá. Káplán Lemhényben és Szászrégenben, majd egyetemi hallgató Kolozsváron 1912-14 között, 1914-ben bölcsészettudományi doktorátust szerzett. 1915átől tábori lelkész, később gimnáziumi tanár Kézdivásárhelyen (1919-től), majd igazgató. Gyulafehérvári kanonok 1933-tól, továbbá egyházmegyei tanfelügyelő, pápai prelátus (1939-től). Bebörtönözték 1949 körül, az Erdélyi Katolikus Akadémia tagja. Művei: A székelyföld történetírója a 17. sz-ban. Kolozsvár, 1914. - A kat. iskolázás múltja Erdélyben. Uo., 1940.

1. doboz. Boga Alajos személyi iratai. Boga Alajos hivatalos levelei 1939-1945. Boga Alajos kéziratai: „Szent István és a székelyek”, „Krisztus feltámadt”, „A legnagyobb magyar”, „És az Ige testté lett”. Prédikációk. Börtönben használt breviáriuma


VI. 28. Bíró Vencel (1885-1962)
3 doboz = 0,36 ifm

Bíró Vencel (Vértessomló, 1885. aug. 9. – Kolozsvár, 1962. dec. 2.): történetíró, egyetemi tanár. 1900-ban lett a piarista rend tagja, tanulmányait Kolozsváron végezte. A katolikus főgimnázium tanára (1938-tól), később igazgatója. 1934-től a romániai piarista rendtartomány főnöke. 1940-48 között az erdélyi és K-európai történelem tanára a kolozsvári egyetemen. Főbb művei:. Az erdélyi fejedelmi hatalom fejlődése 1542-1690 (Kolozsvár, 1910; Erdély követei a portán (Kolozsvár, 1921); Az erdélyi katolicizmus múltja és jelene (Kolozsvár, 1925); . A kolozsvári róm. kat. főgimnázium története (1926); Keserű serbet (tört. r., Kolozsvár, 1930) Áltorjai gróf Apor István és kora (Kolozsvár, 1935); Székhelyi Mailáth G. Károly (Kolozsvár, 1940); Erdély története (Kolozsvár, 1944); Az erdélyi udvarház gazdasági szerepe a XVII. század második felében (Kolozsvár, 1945)

1.    doboz. Bíró Vencel iratai: gazdasági iratok, Prohászka Ottokár utolsó prédikációja, jezsuita diákversek 1770 körül, nyomtatványok, számlák, orvosi iratok.
2.    doboz. Bíró Vencel iratai: magánlevelek, hivatalos iratok és levelek.
3.    doboz. Bíró Vencel iratai: képeslapok, gyászjelentések, meghívók, értesítők, képek, jegyzetek, kéziratok.

VI. 29. Gyulai László
2 doboz = 0,48 ifm

1. doboz. Gyulai László iratai: szertartásrend, prédikációk 1957.
2. doboz. Gyulai László iratai: újságok, kéziratok.


VI. 30. Kisebb személyi hagyatékok (1800-1990)
10 doboz = 1,02 ifm

1. doboz. Szélyes[Széllyes] Dénes (1868-1941) hittanár, kanonok, provikárius és pápai prelátus.
Sóty[Soóty] Gyula (1867-1930) gyulafehérvári spirituális (1899-től), teológia tanára, kanonok (1913-tól) és nagyprépost (1916-tól).  
Zomora Dániel (1853-1944) Imecsfalván plébános, majd Alfaluban esperes plébános (1889-1901). Kanonok, nagyprépost vicarius generalis, továbbá pápai pronotarius.  
iratai.
2. doboz. Szentiványi [Zeisinger] Róbert (1880-1961) római Coll. Germ. Hung.-ban végzett, teológia tanára Gyulafehérváron (1910-től), majd Kolozsváron (1941-44).
Lukács József (1884-1974) plébános Ditróban (1915-32), Székelyházban (1932-36), Nagyernyén (1936-44), Bálványosváralján (1950-60).
Gajdátsy Béla (1887-1952) marosvásárhelyi káplán, majd püspöki titkár, irodaigazgató. Egyházjogot tanít a teológián, rektor (1946-tól), és pápai prelátus. 1952-ben hazaárulás és kémkedés vádjával eljárást indítottak ellene, a nagyenyedi börtönben halt meg. 
Hirschler József (1874-1936) római Coll. Germ. Hung.-ban végzett, főesperes plébános kanonok (1906-tól), majd prelátus Kolozsváron. A Marianum Leánygimnázium alapítója, jelentős publikációi művészettörténet témakörben jelentek meg.  
Kajtsa Ferenc (1904-1980) plébános Aranyosgyéresen (1938-46), Alsócsernátonban (1946-52), Marosvásárhelyen, Marosújváron (1955-65), Tusnádfürdőn (1965-80), illetve állami hatóság által kinevezett esperes (1955-ig).
iratai.
3. doboz.  Andrássy István (1802-1890) tanulmányait a bécsi Pazmaneumban végezte. 1832-től tanár és papnevelési prefektus Gyulafehérváron. A teológia tanára (1836-tól), kanonok (1850-től), továbbá a Batthyaneum igazgatója.
Balogh Elek (1830-1889) tanár Székelyudvarhelyen, majd régens Erzsébetvároson, Csíksomlyón, Marosvásárhelyen, Gyulafehérváron. 1862-től a teológia rektora, pápai kamarás, továbbá morális-pastoralis tanár. 
Cseresznyés András (1768-1834) Padovában végzett, a teológia tanára, illetve a Batthyaneum igazgatója, kanonok.
Domokos Ferenc (1821-1879) Kézdiszentléleken káplán, majd plébános 1847-től Kézdiszárazpatakon. 
Erős [Erőss] Sándor (1785-1848) plébános Tövisen (1812-től), Borbándon (1823-tól), majd 1823-tól Tordán tiszteletbeli esperes lett, 1834-től gyulafehérvári kanonok. 
Barts Ferenc (1814-1896) 1839-ben lett a piarista rend tagja, 1857-ben érkezett Erdélybe, ahol előbb püspöki titkárként, majd irodaigazgatóként működik, továbbá Batthyaneum igazgatója (1861-től), kanonok (1874-től), nagyprépost és vicarius generalis (1874-től).
Maczalik Győző (1890-1953) római Coll. Germ. Hung.-ban végzett, 1922-től a teológia tanára, majd gyulafehérvári rektor (1940-41), püspöki irodaigazgató (1941-től), kanonok, 1951-ben titokban püspökké szentelik, augusztusban letartóztatják. 1953-ban hált meg a jilavai börtönben.  
Holanda József iratai.
4. doboz.  Eschenbach János (17..-1830) tanár Marosvásárhelyen (1799-től), Nagyszeben (1801-től), majd plébános, gimnáziumigazgató, címzetes prépost, tiszteletbeli kanonok, 1819-től Kolozsváron főesperes plébános. 
Fangh István (17..-1835) a teológia rektora (1806-tól), továbbá vicarius generalis (1817-től).
Ivuly Károly (17..-1830) kolozsvári káplán (1797-től), püspöki titkár (1802-től), kanonok (1807-től), vicarius generalis (1816-tól), továbbá főesperes kanonok. 
Gyenge Imre (1771-1856) káplán Kézdiszentkereszten, Székelyzsomboron (1799-től), Kászonjakabfalván (1800-tól), Csíkszenttamáson (1810-14), majd Oroszhegyen (1829-35). Kanonok Gyulafehérváron (1842-től), Batthyaneum igazgatója, püspöki titkár.  
Kardos Ignác (1822-1890) plébános Mindszenten (1862-től), Nagykászonban (1866-tól), majd fegyházi lelkész (1869-től), illetve gyulafehérvári plébános kanonok. 
Lamasch József (1753-1835) plébános Tekén (1782-től), Nagyágon (1788-tól), majd Gyulafehérváron, később kanonok és a katolikus iskolák főigazgatója. 1805-35 között Brassó főesperes plébános címzetes apát. 
Mihálcz János (17..-1825) Nagyszombatban végzett, majd Felvincen működik 1779-1805 között, később kanonok.
Szereday András (17..-1805) a püspöki irodaigazgató, a teológia tanára, kanonok, majd 1800-tól rektor.
Rajka László (1894.– 1938.): irodalomtörténész. Kolozsváron és Bécsben végzett egyetemi tanulmányokat. A kolozsvári Marianum leánygimnázium tanára (1916-tól). Számos irodalomtörténeti tanulmányban Jókai műveinek tárgytörténetével foglalkozik. Fő műve: Heliodoros Aithiopikájának feldolgozásai a magyar irodalomban
(Kolozsvár, 1917).  1918-1919 közötti iratai.
5. doboz. Pakocs Károly(1892–1966.) költő, író, r. k. pap, szatmári kanonok. Teológiai tanulmányait a bp.-i tudományegyetem hittudományi karán végezte, 1915-ben szerzett doktorátust. Káplán Máramarosszigeten, később püspöki titkár és teológiai tanár, majd a Katolikus Élet c. hetilap munkatársa (1924-30). Plébános Szinérváralján(1933- 36) és Nagybányán(1936-39). Budapesten a szociális testvérek lelki igazgatója (1939-40), továbbá 1942-től általános helynök. Börtönbüntetését (1952-54) követően a gyulafehérvári r. k. teológiai főisk. tanára. 1955-től lelkész Bukarestben az angolkisasszonyok zárdájában.
Főbb művei: Nemcsak kenyérrel él az ember (versek, Szatmárnémeti, 1919); Forró szavak (versek, Szatmárnémeti, 1924); Hazafelé (elbeszélések, Nagykároly, 1926); Lélekország (versek, Szatmárnémeti, 1927); Lélekzuhanás (r., Szatmárnémeti, 1928); Jöttem Isten városából (versek, Szatmárnémeti, 1929); Édua áldozata (r., Szatmárnémeti, 1933); A lélek indul (versek, Szatmárnémeti, 1941); Különös emberek (novellák, Szatmárnémeti, 1942); A teremtés éneke (drámai költemény, 1946).
Doboly József (1785-1859) káplán Csíkszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson, tanít Brassóban, továbbá plébános Mikóújfaluban és Marosportuson (1849-től). 
Pakocs Károly kéziratai: „Küzdelem a lelki vakság ellen” 1953 (162 o.), „Háromszáz nap a föld alatt” (110 o.). Doboly József iratai: kinevezési okmányok, levelezések 1842-1860.
6. doboz. Borbély István (1886. – 1932.) teológiai író, irodalomtörténész.  Egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte, ahol 1909-ban bölcsészdoktori diplomát szerzett.  A kolozsvári unitárius gimnázium tanára (1911-től), majd igazgatója (1925-28). Unitárius lelkészi oklevelet kapott 1925-ben, majd a kolozsvári unit. teológiai akadémia tanára (1928-tól). Szerkesztő a Keresztény Magvetőnél (1919-től), majd az Erdélyi Irodalmi Szemlénél (1924-tól). Főbb művei: Heltai Gáspár (Bp., 1907); Unitárius polémikusok Magyarországon a XVI. században (Kolozsvár, 1909); A magyar unitárius egyház hitelvei a XVI. sz.-ban (Kolozsvár, 1920); A magyar irodalom története (I-II. Kolozsvár, 1924-25.).
Sándor Imre (1893-1956) tanulmányait a bp-i központi szemináriumban végezte. Káplán Gyulafehérváron, Gyergyóremetén, továbbá hittanár Székelyudvarhelyen. 1930-tól a Katolikus Népszövetség igazgatója, 1939-től vicarius generalis, 1940-45 között a kolozsvári Általános Helytartóság Általános Helynöke, majd nagyprépost (1946-tól), illetve ordinarius delegatus (1950-51). Letartóztatták 1951-ben, 1956-ben lelte halálát a Ramnicul-Sarat-i börtönben.
Személyi iratok. Borbély István hagyatéka: kiadványok, jegyzetek (Actio Catholica).
7. doboz. Horvát Pius (1819.-?) kegyesrendi áldozópap, kormánysegéd, a rend pénztárnoka. Tanított, továbbá Kolozsváron, Tatán és Temesváron házfőnök, majd gimnáziumi igazgató. Főbb művei:  Magyarország és a hozzákapcsolt Szlavonia (Horvátország) ismertetése (1847, I. füzet); Erdély fejedelemsége, Dalmát-, Gács-, európai Török- és görögország rövid leirása (1847-1848, II. füzet). 
iratai 1851-1860.
8. doboz. Patay József (1886. nov. 11. – ?) egyháztörténész. 1902-ben lett tagja a piarista rendnek, Kolozsváron végezte Egyetemi és teológiai tanulmányait, majd a kolozsvári Róm. Kat. Főgimnáziumban kezdett tanítani, 1925-től az intézet igazgatója, továbbá a kegyes tanítórend tartományfőnöke.
iratai: személyi iratok, jegyzetek, szertartásrend, hivatalos iratok, levelek, képek.
9. doboz. Szász István iratai: személyi iratok, családfa, hivatalos levelezés (1938-1941), vegyes (kerekdombi plébánia leltára). Simon Tamás iratai: tanulmány Bíró Vencelről, levelezések (1960-1973), névjegyek, hivatalos iratok, vegyes, szertartásrend.
10. doboz. Erdélyi István (1924. -1976.) Szt. Imréről nev. piarista nyelvész. Középiskolai tanulmányait bp-i piarista gimnáziumban fejezete be 1942-ben, majd belépett a rendbe. Magyar-finnugor-görög szakon végzett, 1950-ig rendi isk-ban hitoktató. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa (1959-től). A bp-i egyetemen finnugor témakörben tanított. 1970 k. az NSZK-ba költözött. Főbb művei: Moksa-mordvin szójegyzék. (Gyűjt. Juhász Jenő) S.a.r. Bp., 1961. - Selkupisches Wörterverzeichnis. Uo., 1969. - Ostjakische Heldenlieder. Uo., 1972.  iratai: konferencia beszéd 1958-1959. Visegrádi Lajos iratai: személyi iratok, nyugdíjügyek. Blédy Lajos iratai: prédikációk.

Bálint Lajos
Levelezés, személyi okmányok

 

Menü

Bejelentkezés