Please update your Flash Player to view content.
MagyarRomânăEnglish
V. EGYÉB SZERVEK IRATAI PDF Imprimare Email
4,7 ifm

Az ötödik nagyobb levéltári egységbe számos egyházi vonatkozású un. egyéb szervet kívántunk elhelyezni. Ezek közül jelenleg a Levéltárban csupán csekély mennyiségű szerzetesrendi anyag, valamint egy középiskola iratanyaga található. Közülük az erdélyi piaristák anyaga Kolozsváron található, míg néhány másik rend előkerült töredék iratait a gyulafehérvári iratok rendezése során találtuk meg. Szerzetesrendekkel kapcsolatos iratok még elsősorban a Püspöki Levéltárban, de a Levéltár számos más fondjában találhatók. Az erdélyi ferencesek szándékuk szerint Csíksomlyón kívánják összegyűjteni az Erdélyben található ferences vonatkozású iratokat és így egy önálló ferences levéltárat létrehozni. Ennek megfelelően az eddigi gyűjtések során fellelt töredékes ferences provenienciájú iratokat ebben a repertóriumban nem ismertetjük, arra majd egy remélhetőleg megjelenő erdélyi ferences levéltári repertóriumban kerülhet sor.

V. 1.  A kolozsvári jezsuiták levéltára
1641-1773 (1920)
3 doboz = 0,37 ifm

A jezsuita rend Báthory István támogatásával 1579. október 1-én nyitott rendházat és gimnáziumot Kolozsmonostoron, amely rövidesen Kolozsvárra költözött, ahol 1581. május 12-én akadémiát alapítottak. 1579-től Kolozsvár mellett Gyulafehérváron és Nagyváradon is jezsuita iskolák és rendházak nyíltak. 1588-ban a medgyesi országgyűlés határozata alapján kiűzték a jezsuitákat Erdélyből, de 1595 áprilisában visszatérhettek. A 15 éves háború után a kolozsvári országgyűlés 1607-ben a katolikus főurak tiltakozása ellenére újra kimondta a jezsuiták eltávolítását Erdélyből. 1614-ben Bethlen Gábor egy szerényebb méretű iskola működését újra engedélyezte Kolozsmonostoron, amely ettől kezdve 1660-ig a források tanúsága szerint folyamatosan működött. 1660 és 1667 között az iskolai forrásokban nincsenek új bejegyzések, de 1667. februárjában már bizonyosan folytatta tevékenységét. 1692-ben a jezsuiták Kolozsváron megkapták az óvári templomot és a volt unitárius kollégiumot, ahol 1698. november 17-én újra nyitották 1603 óta szünetelő akadémiájukat. 1692-ben iskolát alapítottak Nagyszebenben, 1713-ban Brassóban. 1711-ben kisgimnáziumot nyitnak Marosvásárhelyen, 1716-ban Gyulafehérváron. Székelyudvarhelyen 1625-től van adatunk a jezsuiták működésére, előbb kisgimnáziumot, majd 1736-tól hatosztályos nagygimnáziumot tartottak fenn a városban. A jezsuita rendházakat, mint mindenütt 1773-ban Erdélyben is feloszlatták.
A fondban néhány megmaradt jezsuita vonatkozású értékes forrás található. Köztük a kolozsvári Mária Kongregáció korabeli anyakönyve, amelyet később a piarista korszakban is tovább vezettek. Megvan a nemesi kollégium névtára, későbbi számadáskönyve és a feloszlatásra vonatkozó iratok. Az állag anyaga csaknem teljesen latin nyelvű. Egyenkénti átnézéssel elsősorban  elektronikus változatában kutatható.

1.    doboz. Kolozsvári „Sodalitas Reginae Angelorum” tagságának névsora 1641-1847.
Mária kongregáció tagsága 1914-1920.
2.    doboz. A Convictus Nobilium névtára 1703-1848 /1879/
A Convictus Nobilium számadáskönyve 1763-1796.
3.    doboz. A jezsuita rend feloszlatásával kapcsolatos iratok 1773-1883.

V. 2. A kolozsvári piaristák levéltára
1642-1949
26 doboz = 3,66 ifm

Az Ordo Scholarum Piarum, közhasznú nevén a piarista rend 1642-ben telepedett le Magyarországon és viszonylag gyorsan terjedt el, az általuk fenntartott, jó színvonalú oktatást kínáló gimnáziumok következtében. Az elsősorban oktatással foglalkozó rend Erdélyben három helyen telepedett le a 18. században. Első rendházukat 1717-ben Besztercén, az egykori domonkos kolostor helyén állították fel, ahol 1878-ig vezették a gimnáziumot. Medgyesen 1741-ben nyílt meg kolostoruk és iskolájuk, amely 1789-ig működött. Legfontosabb és legjelentősebb központjuk Kolozsváron volt, ahová a jezsuita rend feloszlatása után kerültek 1776-ban. Mária Terézia rájuk bízta az akkor egyetemmé fejlesztett kolozsvári akadémiát, amelyet ugyan II. József 1784-ben lyceumi rangra fokozott le, de ezt a főiskolát továbbra is a piaristák vezették. 1849 után, amikor a lyceum is megszünt a kolozsvári gimnáziumot változatlanul a kegyes rendiek vezették és az iskola 1948-ig tovább működött.


V. 2/a. Rendi jegyzőkönyvek, historia domusok
1776-1948
3 doboz = 0,4 ifm

A piarista rend kolozsvári levéltári anyaga a Szent Mihály templom oratoriumában őrződött meg és onnan került át a levéltár kolozsvári raktárába. A rendezés során az első állagba a rend működésére vonatkozó legfontosabb általános iratokat kívántuk elhelyezni. Így kerültek ide a rendi gyűlésekről fennmaradt jegyzőkönyvek a kolozsvári historia domusok és a rendfőnöki körlevelek. Az iratok latin és magyar nyelvűek, egyenkénti átnézéssel kutathatók.   

1.    doboz. Tartományi káptalanok jegyzőkönyvei 1796-1912.
Házi gyűlések jegyzőkönyvei (Kolozsvár) 1870-1906.
2.    doboz. Tartományfőnöki körlevelek 1784-1906.
Ünnepélyes fogadalmak 1802-1875.
Vélemények a jelöltekről 1802-1895.
3.    doboz. Kolozsvári ház historia domusai:
a.    kötet. 1776-1841.
b.    kötet. 1845-1921.
c.    kötet. 1921-1948.

V. 2/b. Rendi iktatott iratok
1749-1949
11 doboz = 1,3 ifm

A rend iktatott iratainak sorozata viszonylag épségben maradt ránk. Bizonyos témákat külön kezeltek, amelyeket az első raktári egységben helyeztünk el, a többi iratot időrendbe rendeztük. Segédlet csak a 20. századi iratokhoz maradt fenn, így azok az iktatókönyvek segítségével, míg a többi átnézéssel kutatható. Az iratok többségének nyelve magyar.

1.    doboz. Birtokok tulajdonjogára vonatkozó iratok 1749-1862.
Jövedelmekkel kapcsolatos iratok 1770-1847.
Személyi ügyek iratai 1776-1866.
Gazdasági ügyek iratai 1778-1860.
Időrendi iratok 1805-1849.
2.    doboz. Időrendi iratok 1850-1888.
3.    doboz. Időrendi iratok 1889-1897.
4.    doboz. Időrendi iratok 1898-1906.
5.    doboz. Időrendi iratok 1907-1914.
6.    doboz. Időrendi iratok 1915-1928.
7.    doboz. Időrendi iratok 1929-1941.
8.    doboz. Időrendi iratok 1942-1946. (Máramarossziget).
9.    doboz. Időrendi iratok 1947-1948.
10.    doboz. Időrendi iratok 1949.
11.    doboz. Iktatókönyvek: 1902-1922, 1934-1949.
Postakönyv 1925-1945.
Pénztárnaplók 1934-1942, 1940-1944.
Konyhakönyv 1931-1932.

V. 2/c. Akadémiai templom iratai
1718-1947
3 doboz = 0,4 ifm

Erdély legszebb barokk templomaként a kolozsvári jezsuita, majd később piarista templomot szokták emlegetni. Mivel eredetileg a jezsuita akadémia hallgatóságának lelki gondozására épült, máig is az akadémiai templom nevet viseli. A jezsuiták 1718-ban kezdték építeni, de csak egy évtizeddel később készült el teljesen. 1776-tól a templomot a piaristák vették át. A fellelt iratok között megtalálható a templom historia domusa, leltárai és a különböző templomi adományok nyilvántartásai. Az állag anyaga egyenkénti átnézéssel kutatható.

1.    doboz. Historia domus 1718-1846.
Számadáskönyv 1882-1946.
Millenniumra kiállított díszlevelek 1896.
Leltárak 1910-1920.
2.    doboz. Adományok nyilvántartása 1737-1906.
3.    doboz. Kötetek 1913-1947 (1968).
A templom restaurálására adakozók névsora 1924.


V. 2/d. Vegyes nyilvántartások
1804-1962
3 doboz = 0,4 ifm

Azokat az iratokat, amelyek más állagokba nem voltak besorolhatók egy külön állagban gyűjtöttük össze. Az egyes raktári egységeknél röviden közöljük a bennük található iratok rövid meghatározását.

1.    doboz. Kolozsvári Líceum iratnyilvántartó könyve 1804-1830.
Kolozsvári rendház költségvetése 1865-1872.
Liber sacrorum 1944-1962.
2.    doboz. Váci- és temesvári gimnáziumból való exercitatiók 1817, 1818, 1820.
Kolozsvári újonc növendékek névsora 1868-1913, 1914-1949.
Kolozsvári teológiai vizsgakönyv 1947-1948.
3.    doboz. Kolozsvári rendház vagyonleltára 1839-1940.
Adóbevallások 1872-1888.
Tervrajzok 1918-1942.

V. 2/e. Kegyeletes életrajzok
1866-1946
2 doboz = 0,26 ifm

A rendi levéltárak elmaradhatatlan részét alkotják az elhunyt rendtagokra vonatkozó adatsorok, életrajzok. Ugyanilyenek maradtak meg a kolozsvári piarista levéltárban is, amelyeket ebben az állagban helyeztünk el.

1.    doboz. Elhunyt rendtagok nyilvántartása, életrajzai 1866-1876.
2.    doboz. Elhunyt rendtagok életrajzai 1881-1946.


V. 2/f. Dél-erdélyi (temesvári) rendtartomány iratai
1940-1946
1 doboz = 0,12 ifm

A második bécsi döntés után, 1940-ben a korábban Romániához tartozó területeken működő piarista rendházak közül a temesvári továbbra is a román állam területén maradt, míg a kolozsvári és a máramarosszigeti Magyarországhoz került. Az észak-erdélyi kolostorok a magyar rendtartományhoz kapcsolódtak, de a temesvári ettől különvált és önálló szervezeti egységet alkotott. A levéltárban e külön álló provinciának néhány irata maradt meg.

1.    doboz. Dél-erdélyi (temesvári) piarista rendtartomány iratai.


V. 2/g. Vegyes dokumentumok
1881-1948
3 doboz = 0,4 ifm

A rend anyagai között olyan dokumentumok is előkerültek, amelyek nem közvetlenül a rend működésére vonatkoznak, de megőrzésük indokolt. Ebben az állagban néhány nyomtatott dokumentum mellett a fényképgyűjtemény érdemel külön említést.

1.    doboz. Vegyes dokumentumok, fényképgyűjtemény.
2.    doboz. Püspöki körlevelek 1881-1886, 1925-1948.
3.    doboz. Névtár 1886-1947.


V. 3. Ferences Nővérek iratai
1874-1949
2 doboz = 0,26 ifm

A szent családról elnevezett Mallersdorfi Szegény Ferences Nővérek 1864-ben kerültek Erdélybe, ahol elsősorban szociális tevékenységre vállalkoztak. Rendházaik voltak Brassóban, Kolozsváron, Nagyszebenben és Petrozsényben. A nővérek vezetése alatt volt többek között a nagyszebeni püspöki nevelőintézet is. A kommunista diktatúra idején a rendet betiltották, de napjainkban újra működik Székelyudvarhelyen, Kézdiszentléleken, Déván és Csíkszépvizen. A rend levéltári anyaga rendkívül töredékesen maradt meg. Az iratok között találunk a századforduló utáni káptalani jegyzőkönyveket, a két világháború közötti tartományfőnökségi iratokat, leltárakat, vizitációkra vonatkozó iratokat és telekkönyvi dokumentumokat. Az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatók.

1. doboz. Rendházak vizitációja, telekkönyvi iratok, névsorok
2. doboz. Káptalani jegyzőkönyvek 1926-1948.
Tartományfőnökségi iratok 1926-1949.

V. 4. Páli Szent Vincéről elnevezett Irgalmas Nővérek iratai
1856-1949
2 doboz = 0,26 ifm

A Páli Szent Vincéről elnevezett Irgalmas Nővérek az egyik legismertebb, széttagolt női szerzetes kongregáció, amelyet 1630-ban Párizsban alapítottak. Az elsősorban szociális tevékenységgel foglalkozó nővérek szegényházakban, öregotthonokban, gyermekotthonokban és főleg kórházakban tevékenykedtek. Magyarországra Grazból 1852-ben érkeztek, amikor első házukat a Vas megyei Pinkafőn megalapították. A 19. században szerte az országban elterjedtek és rendkívül sok szociális és oktatási intézményben működtek. Gyulafehérvárra Haynald Lajos erdélyi püspök idején 1856-ban telepedtek le és innen kezdve gyakran gyulafehérvári irgalmas nővéreknek is nevezték őket. A levéltárban megmaradt a nővérek gyulafehérvári historia domusa 1856-tól egészen 1923-ig. A levelezésből már jóval kevesebb anyagot találunk meg, rézben vizitációs jegyzőkönyvek, részben különböző jelentések kerültek a raktári egységekbe. Az iratanyag egyenkénti átnézéssel kutatható.

1.    doboz. A gyulafehérvári rendház historia domusa 1856-1923. Rendi levelezés és jelentések 1858-1899.
2.    doboz. Vizitációs jegyzőkönyvek és rendi levelezés 1900-1949.
Kolozsvári Szent Erzsébet Aggház iratai 1921-1938.

V. 5. Egyéb rendek iratai
1854-1949
2 doboz = 0,26 ifm

Az Erdélyben működő többi szerzetesrendnek csupán töredékes anyaga maradt meg a levéltárban. Az eredetileg 1535-ben alapított Orsolyita rendnek gyermeknevelés és beteg gondozás volt a feladata. Magyarországon már 1676-ban volt egy kolostoruk Pozsonyban, de inkább a 18. században erősödtek meg. Ekkor kerültek 1733-ban Erdélybe megalapítva nagyszebeni rendházukat. Később ők kezelték az ottani Teréz Árvaházat, amelynek anyaga a levéltár más fondjaiban található. A levéltárban 19. századi levelezés és néhány 20. századi kimutatás maradt meg az Orsolyiták anyagából.
A Szatmári Irgalmas Nővéreknek Hám János szatmári püspök 1843-ban alapította mint az irgalmas nővérek egyik ágát. Mivel központjuk az I. világháború után Romániába került az erélyi püspökkel való levelezésük megmaradt a levéltárban. Erdélyben is számos kórházban végeztek gyógyító tevékenységet.
A Miasszonyunkról elnevezett Szegény Iskolanővérek 1858-ban került Magyaroszágra, ahol a csanádi püspök segítségével Temesváron hozták létre anyaházukat. A rend különböző szintű tanítói tevékenységet végzett, így Erdélyben Kolozsváron és Désen. Irataik töredéke maradt meg az 1940-es évekből.
A Szociális Testvérek társulata 1923-ban alakult gyermek- és családvédelmi céllal. A két világháború között Aradon működtek, mindössze egy táblázatos kimutatás található a levéltárban.
A konventuális Ferences Minorita Rend évszázadok óta működött Magyarországon. A ferencesek fő ágától a 16. században vált el és már a 17. század végén megtelepültek Erdélyben. 1714-ben alakult meg a szentháromságról elnevezett erdélyi őrségük. Legfontosabb rendházaik és iskoláik Gyulafehérváron, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Medgyesen, Besztercén, Nagyenyeden voltak. Rájuk vonatkozó iratok a püspöki levéltárban nagy számban találhatók, ebben az állagban csupán egy táblázatos kimutatást őrzünk.
A középkori eredetű Lazaristák Magyarországra a török kiűzése idején érkeztek el, de rendjüket II. József feloszlatta. 1898-ban Piliscsabán telepedtek meg, majd Budapesten nyitottak missziós házat. Erdélyben az I. világháború alatt Kolozsváron, Szamosfalván és Csíkszeredában végeztek lelkipásztori feladatokat. A levéltárban csupán néhány levelük maradt meg a két világháború közötti évekből.

1. doboz. Orsolyiták iratai 1854-1880, 1934, 1946.
Szatmári Irgalmas Nővérek iratai 1937-1944.
Miasszonyunkról elnevezett Szegény
Iskolanővérek iratai 1939-1948.
Szociális Testvérek iratai 1934.
Minoriták iratai 1934.
Lazaristák iratai 1940.
2.    doboz. Szerzetesekre vonatkozó személyes iratok, okmányok 1936-1945.


V. 6. Mailáth Gimnázium iratai
1743-1948
7,43 ifm

A Gyulafehérvári Római Katolikus Gimnázium Erdély egyik legrégibb katolikus középiskolája volt. Báthory István rendelkezése nyomán 1579-ben a jezsuiták kisgimnáziumot nyitottak a városban, amely 1588-ig működött. 1595-ben újra megnyílt és ezúttal szünetekkel, de 1603-ig maradt fenn. Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1615 novemberében a jezsuiták ismét megnyithatták iskolájukat és legalább 1653-ig újra működtették. Ezután hosszabb szünet következett és a városban már csak 1716-ban nyílt meg ismét a jezsuiták iskolája. A rend feloszlatása után állami katolikus gimnázium lett és működése 1848-ig folyamatos volt. A gimnázium épülete 1849-ben leégett, így újra csak 1853-ban nyílt meg immár nyolc osztályos főgimnáziumként. Az Erdélyi Katolikus Státus 1898-ban lebontatta az egykori domonkos, majd jezsuita templomot és 1899-re felépítették az új római katolikus főgimnáziumot. A gimnáziumot 1922-ben Mailáth Gusztáv Károly erdélyi püspökről nevezték el, és működését 1948-ig folytatta. A kommunista hatalomátvétel után, 1948-ban a nagyhírű iskolát államosították. Iratai a püspöki szemináriumban őrződtek meg.

V. 6/a. Anyakönyvek
1854/1855-1947/1948
17 doboz, 7 kötet = 2,5 ifm

Az iskola anyakönyvei a szabadságharc utáni újrakezdéstől egészen az államosításig gyakorlatilag hiánytalanul maradtak meg. Különösen fontos művelődéstörténeti forrás, mivel az iskola nemzetiségi szempontból rendkívül heterogén volt, tehát szociológiai és társadalomtörténeti kutatások alapját képezheti. A kötetek időrendben kutathatók.

1.    kötet. 1854/1855.
2.    kötet. 1855/1856.
3.    doboz. 1853/1854, 1855/1856-1857/1858.
4.    doboz. 1858/1859-1859/1860.
5.    doboz. 1860/1861-1862/1863.
6.    doboz. 1863/1864-1868/1869.
7.    doboz. 1870/1871-1874/1875.
8.    doboz. 1875/1876-1879/1880.
9.    doboz. 1880/1881-1885/1886.
10.    doboz. 1886/1887-1887/1888, 1889/1890-1892/1893.
11.    kötet. Beiratkozási könyvek 1882/1883-1884/1885.
12.    kötet. Beiratkozási könyvek 1885/1886-1888/1889.
13.    kötet. Beiratkozási könyvek 1889/1890-1893/1894.
14.    kötet. Beiratkozási könyvek 1894/1895-1899/1900.
15.    kötet. Beiratkozási könyvek 1900/1901-1903/1904.
16.    doboz. 1904/1905-1905/1906.
17.    doboz. 1906/1907-1907/1908.
18.    doboz. 1908/1909-1909/1910.
19.    doboz. 1910/1911, 1912/1913.
20.    doboz. 1913/1914-1914/1915.
21.    doboz. 1915/1916-1916/1917.
22.    doboz. 1917/1918-1918/1919.
23.    doboz. 1919-1920-1920/1921.
24.    doboz. 1921/1922-1922/1923, 1938/1939-1947/1948.


V. 6/b. Osztálykönyvek
1866/1867-1883/1884
10 doboz = 1,3 ifm

Az anyakönyvek mellett különféle típusú tanulmányi nyilvántartásokat is őriz a levéltár. Az osztálykönyvek csak a dualizmus korának első feléből maradtak meg. Időrendben kutathatók.


1.    doboz. 1866/1867-1872/1873.
2.    doboz. 1873/1874-1874/1875.
3.    doboz. 1875/1876.
4.    doboz. 1876/1877.
5.    doboz. 1877/1878.
6.    doboz. 1878/1879.
7.    doboz. 1879/1880.
8.    doboz. 1880/1881.
9.    doboz. 1881/1882.
10.    doboz. 1882/1883-1883/1884. + d. n.

V. 6/c. Osztályozónaplók
1924/1925-1947/1948
5 doboz, 1 kötet = 0,65 ifm

Az 1920-as évektől kezdve az előzőtől eltérő osztálynaplókat vezettek, amelyek az államosításig rendelkezésre állnak.


1.    doboz. 1924/1925-1925/1926, 1931/1932-1933/1934.
2.    doboz. 1934/1935-1935/1936, 1940/1941-1941/1942.
3.    doboz. 1935/1936, 1938/1939, 1943/1944.
4.    doboz. 1943/1944, 1945/1946.
5.    doboz. 1946/1947-1947/1948.
6.    kötet.   1947/1948.


V. 6/d. Kötetek
1743-1948
9 doboz, 2 kötet = 1,2 ifm

Ebbe az állagba azokat a kötetes anyagokat soroltuk be, amelyekből nem látszott indokoltnak önálló állagokat alakítani. Elsősorban a tanári gyűlések jegyzőkönyveit és a Katolikus Kör jegyzőkönyvét ajánljuk a kutatók figyelmébe. Érdekes még a Mária Kongregáció tagnévsora, amely 1743-tól megmaradt.

1.    doboz. Hirdetőkönyvek.
a.    1901. augusztus 26.-1903. július 4.
b.    1909. augusztus 28. – 1911. december 22.
c.    1912. január 1. – 1912. december.
d.    1913. január 13. – 1915. november 24.
e.    1915. november 24. – 1919. augusztus 18.
2.    doboz.
a.    „Tanári társalgó” jegyzőkönyve 1868-1869. Hirdetőkönyv 1919. augusztus 31. – 1923. november 2.
b.    Tanári közgyűlés jegyzőkönyve 1898-1905. hirdetőkönyv 192. november 3. – 1925. december 9.
c.    Gyulafehérvári Katolikus Kör jegyzőkönyve 1905-1910. Hirdetőkönyv 1926. január 28. – 1927. január 22.
d.    Hirdetőkönyv 1927. január 26. – 1931. május 6.
3.    doboz. Hirdetőkönyvek.
a.    1934. január 26.-1936. szeptember 26.
b.    1938. szept. 24.-1942. november 3.
c.    1942. november 3.-1948. november 17.
4.    doboz.
a.    Segélyegylet pénztárnaplója 1873-1900.
b.    Tanulók szüleinek és szállásadóinak nyilvántartási könyve 1929/1930-1930/1931.
c.    Postakönyv 1926. november 27.-1933. augusztus 22.
d.    Postakönyv 1933. december 2.-1948. december 6.
e.    Transylvania Iskolaszövetség törzskönyve 1946-1947.
f.    Transylvania iskolaszövetség jegyzőkönyve 1946-1948.
g.    Iskolai jegyzőkönyv 1947-1948.
5.    doboz. „Vörösmarty” Ifjúsági Önképzőkör jegyzőkönyve 1908-1948.
6.    doboz.
a.    Főgimnázium tanári karának ülési jegyzőkönyve 1905/1906.
b.    Igazgató évi jelentései 1883-1919.
c.    Beíratási és tandíjnapló 1912-1923.
7.    doboz. Mária Kongregáció tagnévsora 1743-1848.
8.    doboz.
a.    Mária Kongregáció tagnévsora 1856-1940.
b.    Mária Társulat jegyzőkönyve 1898-1920.
9.    doboz. Érettségi bizonyítványok nyilvántartó könyve 1871-1883.
10.    kötet. Alapítványi főkönyv 1911-1925.
11.    kötet. Alapok és egyesületek vagyonának törzskönyve és főkönyve 1911-1925.


V. 6/e. Vegyes iratok
1838-1948
12 doboz = 1,52 ifm

A máshová be nem sorolható iratokból alakítottuk ki ezt az állagot és a lényeges információkat közöljük az egyes raktári egységeknél. Kutatás csak az iratanyag egyenkénti átnézésével lehetséges.

1.    doboz. Főgimnázium iratainak töredéke 1838-1921.
Iktatókönyv töredék 1856-1864, 1871-1872.
Nyomdával kapcsolatos iratok 1873-1928.
2.    doboz. Érettségi vizsga érdemjegyek 1870/1871-1888/1889.
Érettségi dolgozatok 1867-1909.
Érettségi jegyzőkönyvek 1874/1875-1877/1878, 1882/1883.
3.    doboz. Tananyagjelentések 1877/1878-1889/1890.
Órarendek 1883/1884-1896/1897, 1947/1948.
Tanrendek 1891, 1896/1897, 1928/1929-1965.
Tanárok alkalmazási iratai 1926-1939.
4.    doboz. Tanulmányi statisztikák 1858, 1874-1919, 1948.
Ösztöndíjas tanulók jegyzéke 1877-1906.
5.    doboz. Érettségi bizonyítványok, anyakönyvi kivonatok, ellenőrző könyvek 1860, 1868, 1872, 1897-1946.
6.    doboz. Leltárak 1896-1939.
7.    doboz. Költségvetések, gazdasági statisztikák, fizetési jegyzékek 1877-1953.
Élelmezési naplók 1899/1900-1922/1923.
Letéti napló 1919-1928.
8.    doboz. Vegyes iratok 1920-1948.
9.    doboz. Vegyes iratok 1920-1948.
10.    doboz. Vegyes iratok 1920-1948.
11.    doboz. Vegyes iratok 1920-1948.
12.    doboz. Vegyes iratok 1920-1948.


V. 6/f. Szent István Fiúnevelő Intézet iratai
1867-1948
2 doboz = 0,26 ifm

A Gyulafehérváron működő fiúnevelő intézet hivatalosan nem volt a gimnázium intézménye. Annyira kevés irata maradt meg, hogy ezt a töredéket itt helyeztük el.

1.    doboz. Iktatókönyv 1867-1925.
Élelmi kiadások 1925-1929.
Osztályozási naplók.
2.    doboz. Vegyes, egyéb iratok.

 

Menü

Bejelentkezés